„Már megint baj volt vele” – mi van a problémásnak nevezett gyermek viselkedése mögött?
Az alábbi történet hétköznapi családi helyzetekből összeállított, szemléltető példa. Nem valós ügyféltörténet.
Délután megszólal a telefon
Az anya már a kijelzőn meglátja az iskola nevét, és összeszorul a gyomra.
Még fel sem vette, de tudja, mi következik.
– Megint közbeszólt.
– Nem figyelt.
– Összeveszett valakivel.
– Valamit kezdeni kellene vele.
Udvariasan végighallgatja. Bocsánatot kér. Megígéri, hogy este beszélni fog vele.
Aztán leteszi a telefont, és néhány másodpercig csak ül.
Egyszerre szégyelli magát, félti a gyermekét, haragszik az iskolára, haragszik magára, és közben átfut rajta egy gondolat, amit soha nem mondana ki hangosan:
Miért nem lehet az én gyermekem is egy kicsit könnyebb?
Mire a gyermek hazaér, a feszültség már várja
Amikor a gyermek hazaér, az anya már tele van feszültséggel.
– Már megint mi történt?
Kérdez, számon kér, magyarázatot vár.
A gyermek először hallgat. Aztán védekezik. Végül becsapja az ajtót.
Estére mindketten egyedül maradnak ugyanazzal a fájdalommal.
Az anya azt érzi, hogy kudarcot vallott.
A gyermek pedig azt, hogy vele mindig baj van.
A címke mögött ott van a gyermek
Pedig lehet, hogy nem rosszindulatból szólt közbe.
Lehet, hogy olyan gyorsan érkeznek benne a gondolatok, hogy nehéz kivárnia a sorát. Lehet, hogy egy igazságtalannak megélt helyzetet nem tud csendben hagyni. Lehet, hogy a nagy zajban vagy feszültségben már nem tudta úgy szabályozni magát, ahogyan egy nyugodtabb helyzetben képes lenne.
És lehet, hogy mire hazaér, már ő is szégyelli azt, ami történt.
Csak nincs hozzá szava.
A címkék mögött ott van egy gyermek, aki talán már maga is elhitte, hogy vele mindig baj van.
Amikor újra és újra azt hallja magáról, hogy figyelmetlen, zavaró, kezelhetetlen vagy problémás, ezek a szavak lassan nemcsak a viselkedését, hanem az önmagáról alkotott képét is formálhatják.
Másképp indulhat a beszélgetés
A beszélgetés egészen más irányt vehet, ha nem így kezdődik:
– Már megint mit csináltál?
Hanem így:
– Hallottam, hogy nehéz helyzet volt. Segíts megértenem, mi történt benned.
Ez a mondat nem jelenti azt, hogy a gyermeknek ne kellene vállalnia a felelősséget azért, amit tett.
Azt jelenti, hogy a felelősségvállalás előtt kap egy esélyt arra, hogy elmondja a saját történetét is.
Néha ez az egyetlen mondat az első rés egy régóta bezárt ajtón.
A megértés és a határ egyszerre is jelen lehet
Lehet egyszerre azt mondani:
– Értem, hogy nagyon igazságtalannak érezted a helyzetet.
És azt is:
– Másokat bántani vagy kiabálni akkor sem lehet. Keressünk olyan módot, amellyel legközelebb jelezni tudod, mi történt benned.
A gyermeknek nemcsak szabályokra van szüksége, hanem segítségre is ahhoz, hogy a szabályt egy nehéz pillanatban alkalmazni tudja.
Nálatok is előbb érkezik meg a címke, mint a történet?
Lehet, hogy a gyermekedről gyakran beszélnek úgy, mintha ő maga lenne a probléma.
A 48 órás helyzetelemzésben egy konkrét, visszatérő családi helyzetet nézünk meg személyre szabottan. Nem diagnózist és nem általános nevelési tanácsot kapsz, hanem segítséget ahhoz, hogy jobban értsd, mi történhet a gyermekedben, mi történik köztetek, és hol lehet a következő használható lépés.
Értem a gyerekem®. Kulcs a gyermekedhez. Ami végre működik nálatok.
Vissza a sorozat központi oldalára: Mit próbál elmondani a gyermeked a viselkedésével?
